Lehetne másképp?

A mai világban nincs kiforrott véleményem arról, mi helyes és mi rossz, nem vagyok hungarista, vérjobbos, vagy szocialista, s eleddig, hála az égnek, nem hordok bélyegeket a hátamon. A világ egyik leghányatottabb sorsú nemzetének sarja vagyok, és rajtam kívül még több millióan értik, hogy mire gondolok, amikor azt mondom: ünnepi zavargások. A családom korrupció nélkül keresi kenyerét, ezért sem örülök annak, ha bárki elsőre meg- és elítél. Büszkén gondolnék magyarságomra. Szeretném a március 15-ei megemlékezéseket. Itt élek Európa vérző szívében. Önfelmentésben mi vagyunk a császárok, és igen is nálunk élnek a világ legkomplikáltabb politikusai. Magyarország! Én jobban szeretnélek szeretni!


Talán már kiüresedett frázis, ha arról kezdenék tollforgatásba: az 1848-49-es forradalom és szabadságharc megemlékezői, 2010. március 15-én mit, és hogyan nem csinálnak jól. Mert negatív véleményezést, személyes meglátású, rossz szájízű nézőpontot sokkal egyszerűbb megfogalmazni, mint építő erejű kritikát. S valljuk be, előbbire sokkalta inkább felkapja fejét a nagyközönség.
A pulpituson pózoló politikusok az ünnep rég megkopott rongyait álcaként öltik magukra, hogy aztán sáros surranójukkal kölcsönösen taposhassák földbe ellenlábasaikat. Kampány van, s nemsokára választások, ezért a hosszabb hétvége miatt otthonücsörgők egyből kaphatók némi dúvadságra. Így támad fel a nem létező tengerünk évente egy-kétszer.
A felháborodás kiváltotta dühömből adódó arcvörösségem helyébe azonban szégyenpír lép, mihelyst lokális szinten, embertársaim nevében (vagy helyett) magamba nézek. Három szál nemzetiszín lobogó viaskodik a márciusi hurrikánnal a házak ormán. És ez a tendencia nagyobb körzetben sem javul. Persze, ne tűzzünk ki zászlót mindaddig, míg nem kezdjük el majmolni a nyugati mintát a szilveszteri party-csákókkal, és a februári „Be my Valentine!” üdvözlőkártyákkal sem…
Csupán ennyit szólnék most. Ennyi a lelki fröccs mára. Tán hangjaim nem süketülnek az éter néma tátogásává, tán betűim nem falra hányt borsók, tán gondolataimmal meg is hatok valakit.
Mert lehetne másképp!

Bognár Viktória