2010. február 28., vasárnap

Gyermekkor: felhőtlen boldogság, vidámság, szabadság


Sokan mondják, gyermekkori élményeink határozzák meg egész életünket…

Biztosan van benne valami, azonban honnan tudnánk felnőtt, huszonéves fejjel, mi is történt velünk ovis vagy kisiskolás korunkban. „Csupán” emlékeinkbe vésődött képek maradtak meg, mint a gyermekkori pajtásokkal töltött délutánok: a bungi építések, a játszótéri gyakran estébe nyúló focimeccsek és maratoni „bújócskapartyk”.

Ohh és a csínytevések, melyek nélkül nem is lettünk volna „igazi gyermekek” mikor egy ártatlannak tűnő labdaérintés után hatalmas csörömpölés…itt bizony egy betörött ablak helyzete állt elő…sorolhatnánk és mesélhetnénk, hisz minden egyes storyt egy újabb követne.

Az idő repül és valóban, minta szárnyakat kapott volna az évek folyamán. Tisztán emlékünkben él még az általános iskolai ballagás, képeket és videó felvételeket visszanézve „szörnyülködünk”…te jó ég mennyit változtunk, eltelt már X év, el sem hiszem- mondjuk gyakran. Kit hova-merre sodort az élet, fut végig agyunkon a felismerés… hisz őt már X éve nem láttam…ismerős ugye. Sokan „megfordulnak” az ember életében „barátok” jönnek és „barátok” mennek, van, akit csak úgy emlegetünk a későbbiekben, mint egy kedves volt osztálytárs, egy kedves volt kollégiumi ismerős, egy kedves volt…

Oly’ jó remélni, tudni,s érezni, hogy vannak az életben (talán) örök dolgok, félve ugyan de kimondható, vannak olyan barátságok, melyek egy ÉLETRE szólnak. Kiknél nem számít a távolság és az idő, kik már fél szavakból is megértik egymást, kiknél egy érintés többet mond minden szónál… ŐK azok a gyermekkori pajtások- kik örök meghatározóivá váltak életünknek!

Pam Brown szavaival zárva: "Amikor még kicsik voltunk, együtt játszottunk a levélbe borult nyári fák alatt, pitypangot szedtünk a mezőn…. a kor nem aggasztott bennünket…. Az élet most is szép, csak immár más világban élünk,és felismerjük egymás szemében a még mindig bennünk lakozó gyermeket."

Doncsecz Tímea

2010. február 26., péntek

Kihalt a kultúra a közlekedésből

Mindannyian igénybe vesszük a szárazföldi tömegközlekedést: nap mint nap, vagy csak elvétve, de kapcsolatba kerülünk vele. Ergo mindnyájan „esélyt kapunk” arra, hogy közelebbről is megbarátkozhassunk a közlekedéskultúra anomáliáival.

Hadd szóljon!

Lassan már viszolyogva szállok fel én, mint hétköznapi ember a buszra, vonatra, metróra és a többi személyszállítási járműre. Lépten-nyomon belebotlom azokba a fiatalokba, akik nem törődve másokkal, decibelek sokaságát zúdítják kéretlenül utastársaikra. Érdekes jelenség: a lüktető dinamikával, ám gyakran ritmustalanul dübörgő „dizsizenét", a drum ’n’ bass-t, és nemritkán a Győzike stílusú dallamkorcsokat osztják meg hangosan a csendben utazókkal. Furcsa, mondhatnánk, hiszen oly’ kedvelt találmány a régóta piacon lévő, és humánus áron értékesített fülhallgató. Mit akarnak hát bizonyítani ezek a fiatalok? Prezentálni próbálják, hogy rájuk nem vonatkoznak a szabályok, hogy az etikett nem létezik, vagy talán, hogy a „menők” csoportjának fényét emelik? Dacolnak a világgal, egocentrikusak, vagy egyszerűen csak neveletlenek? Mindenesetre nem találkoztam még más zenei stílussal az ilyen kéretlen, rögtönzött koncerteken: sem komolyzenével, sem rockkal, sem pedig popzenével. Ezek képviselői szerencsére nem követik ezt a nem kívánatos trendet, és csak saját fülük-lelkük szórakoztatására hallgatják kedvenceiket.

Alpári stílus

Másik jelenség, mely nemcsak az idősebb generációk rosszallását váltja ki, de gyakran az adott korosztály többi tagjáét is, az a trágár beszéd. Nemegyszer hallom, hogy gyakran minden második-harmadik szavukat a vulgáris szókincsből kölcsönzik. Idegesítő, irritáló, kivédhetetlen: szóljunk érte? Nincs értelme. Tereljük el figyelmünket? Mégis hova?

Nem véletlen, hogy számos tanulmányt készítenek napjainkban a fiatalok szóhasználatáról: az eredmény siralmas. Közönséges generáció – tisztelet a kivételnek.

Nemcsak a fiatalok!

Természetesen nem csak az ifjúsággal akad probléma: gyakran ok nélkül harcban állnak velünk idősebb embertársaink. Jobbára a buszközlekedés terén figyelhető ez meg: amint begördül a megállóba a jármű, ellentmondást nem tűrően törnek maguknak utat az évtizedekkel előttünk járók. Néha a bajszuk alatt mormogva, néha pedig hangosan nyilvánítják ki véleményüket arról, hogy az iskolatáskák elfoglalják tőlük még az állóhelyet is. A piacon megtömött bevásárlótáskák persze nem akadályok.

Feltette már valaki azt a kérdést, hogy a robotból hazafelé igyekvő, fásult és kimerült dolgozó férfiak és nők miért nem panaszkodnak akkora arányban az ülőhely átadásáért, az iskolatáskák helyfoglalásáért, mint az idős nénik? Igen, nénik. Az erősebb nem nyugdíjas képviselői nemcsak, hogy kivárják a sorukat a buszra (és bármilyen közlekedési eszközre) való feljutáskor, de még akár maguk elé is engednek minket.

Talán, ha az ifjúság gyakrabban pattanna fel a helyéről, mikor idősebb ember érkezik a járműre, máshogy állnának hozzánk a nyugdíjasok. Talán.


Mi okozhatja?

A kauzális világkép szerint minden oknak okozata van, a kiváltó tényezőnek eredménye. Mi, egyszerű közlekedők is hibásak vagyunk, ugyanakkor feszültséget teremt még a közlekedési eszközök – jobbára a buszok – tömöttsége és a mérhetetlen kulturális különbségek a generációk között.

Túl sok a probléma: úgy hiszem, mostanában sem fogok bosszankodás nélkül hazautazni.

Csendet, békét, megértést, empátiát, tiszteletet, nyugalmat!

Petrovicz Bernadett

Miért pont Róma?

Róma, Európa egyik legnagyobb városa megannyi nevezetességével turisták tízezreit csábítja évente a mediterrán térségbe. Történelmével, gyönyörű látnivalóival uralkodó szerepet tölt be az utazási irodák kínálatában. De mint minden, e város is magában hordozza a pozitívumok mellett a negatívumokat is.

Kezdjük mindjárt az egyik legelemibbel, az étkezéssel. Azok számára, akik nem éppen tésztakedvelők, jó pár órájába telhet, míg talál egy olyan helyet, ahol a tésztaféleségeken kívül valami mást is tartalmaz az étlap. Azoknak viszont, akik élnek-halnak a pizzáért és a gyrosért nem kell sokat sétálniuk. Egy utcában ugyanis legalább egy, de inkább kettő, három olyan hely található, ahol ezt kínálják.

Aztán a szállás. Ez olyan, mint máshol. Az olcsóért és a drágáért is olyat kapsz, amennyit fizettél érte. Van választék bőven, mindenki megtalálhatja a számára legkedvezőbbet.

Ha az utazást nézzük, hazánkból talán az egyik legpraktikusabb megoldás az, ha egy fapados légitársaság szolgáltatását vesszük igénybe. Az autóút túl hosszú és kényelmetlen. Ezzel szemben a repülőjegy árak megfizethetők, és alig több, mint egy óra alatt Rómában lehetünk.

Ha turistaként utazunk ide, érdemes venni Roma Pass-t, amellyel három napig ingyenesen
használhatjuk a tömegközlekedési eszközöket, ingyenesen lehet belépni az első két múzeumba, valamint csökkenti a további belépőjegyek árát. Húsz euróba kerül, de hamar behozza az árát.

Ha vásárolni támad kedvünk, fel kell rá készülnünk, hogy sok esetben a hazai árak három-négyszeresét képesek elkérni ugyanazért a termékért, amelyet itthon is megkaphatunk.

Ugyanakkor a márkás üzletek tömkelege várja a vásárolni akarókat. Dior, Gucci, Louis Vuitton, mind-mind rengeteg üzletével van jelen a római vásárlópiacon. Ugyanígy a szuvenír boltok is, amelyekbe belépve, rengeteg apróság közül választhat az ember.



De jöjjön a lényeg. Mielőtt elindulunk felfedezni a város nevezettességeit, mindenképpen szerezzünk be egy erre alkalmas térképet. Ezeken minden be van jelölve, a legkisebb utcától kezdve, a legnagyobbakig. Ha ez megvan, már elvileg nem tévedhetünk el.

Néhány dolog, amelyet mindenképpen érdemes megnézni: a Colosseum, a Pantheon, a Forum Romanum, a Circus Maximus, a Szenátusi Palota, a Trevi kút, a Spanyol lépcső, a Tiberis-sziget, na meg a Vatikán. De persze még rengeteg minden van, amely érdekes lehet a turistáknak. Hiszen szinte minden téren van egy csodálatos épület, vagy egy hatalmas kút, amely előtt pózolva csodálatos képek kerülhetnek a fényképalbumjainkba.

Viszont van egy dolog, amely az idelátogatók legtöbbjét bosszanthatja. Ezek pedig azok az árusok, akik pofátlan módon próbálják rásózni az emberekre a termékeiket. Legyen az egy kínai sál tíz euróért, vagy egy szál rózsa ugyancsak tíz euróért. De előfordul az is, hogy sétálsz az utcán, megállítanak, hogy segíts nekik egy pillanatra, ő két perc alatt sodor fonalból egy karkötőféleséget, és addig nem enged el, amíg meg nem veszed tőle legalább négy-öt euróért. Szóval vannak ilyenek, amelyek sokszor elkerülhetetlenek. Tehát ne lepődjünk meg rajta, ha hazaérve eszmélünk rá, hogy mennyi pénzt költöttünk el, szinte a semmire.

De minden rossz ellenére is azt mondom, hogy ha van rá lehetőségünk, mindenképpen utazzunk el ide, mert az egyedül utazók, a szerelmespárok, a barátok és a családok is felejthetetlen élményeket szerezhetnek ebben az örök városban.


Takács Judit

2010. február 24., szerda

Akkor ki is a vadász, és ki a vad?

Eljutottunk odáig, mikor már nem a nők a becserkészendő áldozatok, hanem mi magunk vetjük ki a hálónkat a férfiakra. A vicces pedig az benne, hogy ezt már el is várják tőlünk, a gyengébbik nemtől. Ez lett a divat a 21. században.

A szórakozóhelyeken már csak azt látni, ahogy a fiatal lányok prédára lesve fürkészik a termet. Ha megvan az áldozat, akkor nem bájos tekintettel, szende mosollyal vívják ki a figyelmet magukra, hanem teljes mellbedobással (értsd szó szerint). Nekem akkor vált egyértelművé a dolog - hogy vadakból vadászokká lettünk - amikor elmentünk egy nagyobb baráti társasággal egy partiba. Az egyik fiú ismerősöm ártatlanul itta az aznapi jól megérdemelt sörét, beszélgetett a többiekkel, amikor egy kicsit molettebb fiatal lány odajött hozzánk. Belekezdve a nagy hadműveletbe - mely az ismerősöm hálóba csalogatása volt – majdhogynem lekapta – hogy divatos szóval jellemezzem a nyálcsere folyamatot. Én pedig elképedve néztem, ahogy lány vonaglik és kelleti magát és egyéb női „finomságokat” művel. Ez addig ment így, míg a fiúnak elfogyott a türelme és elküldte a lányt melegebb éghajlatra. Az este folyamán figyeltem a lányt és nem csak az én ismerősömet szerette volna felcsípni. Ha jól számoltam legalább még négy fiúnál eljátszotta ezt a sikertelen „párzási rituálét”.



Voltaire szerint „A társadalom a nőktől függ”. Ez a meglátás a mai fiatal nőkre különösen igaz. Gatyába rázzuk a férfiakat. Illetve mi magunk hordjuk helyettük a gatyát. Még annyi ideig sem bírunk várni, hogy a férfi jöjjön oda hozzánk. Ezzel csak az a baj, hogy így elszáll a varázslatos kép a fehér lovagról. Kiharcoltunk maguknak mindent. Kell nekünk, hát akkor megszerezzük. Végül is új korokat élünk ahol nemi egyenlőség van, bár én attól félek lassan nem egyenlőség lesz, hanem a nemek közötti szerepcsere. Nem marad meg semmi a régi randevúzási szokásokból, elveszítjük nőiességünket és titokzatosságunkat.

Azon már meg sem lepődőm, hogy a pasikból kiveszett a nők iránti tisztelet, de főleg a mostani fiataloknál. De miért is tiszteljenek meg minket mikor szemérmetlenül flörtölünk, kikezdünk velük, a cél érdekében minden egyes női adottságunkat kihasználjuk?

Rátkai Viktória

2010. február 22., hétfő

A 10 legjobb dolog Győrben


A találkozások, a folyók városa. Félúton van Bécs és Budapest között. Gyönyörű természetű környezet, történelmi hagyományok, a barokk kor épületei, ezek jellemzik „kis” városunkat. Ideális település az olyan ember számára, aki szereti a nyugodt, de egyben pörgős életet. Az elmúlt években még is sokan a fővárosban kötöttek ki, pedig Győr tele van szerethető részletekkel.Bemutatásként 10 ilyet szedtem össze.


1.Közlekedés

Bárki eltévedhet egy nagyobb városban. Győrben – habár nem lehetetlen, például a kis (egyirányú) utcák miatt – ez nem annyira valószínű. Elég egyértelmű az útvonal, főleg a belvárosban, ami területileg nem túl nagy, de legalább könnyen bejárható. Szinte minden egy helyen van. A buszvégállomástól és a vasútállomástól is egyaránt könnyű közlekedni, hiszen csak pár perc a belváros. Nálunk buszok járnak, nincs sem trolibusz, sem villamos, sem metró, sem földalatti. Ennyivel talán könnyebb a közlekedés, hiszen nem kell annyiszor átszállni.

2.Szórakozás

Szórakozóhelyek vannak itt is bőven, de ezek közül 1-2 ami újabb és meg is felel a fiatalkorúak igényeinek. Persze, ha az ember jobban körülnéz, és tudja, milyen számok felelnek meg a zenei ízlésének, akkor azért megtalálhatja a maga helyét a választékból.

3. Kulturálódj!

Programokból sosem elég. Győr kulturális szempontból is rendkívül kiemelkedő város, hiszen 30 éves a Győri Balett Társulat, akik nem rég tértek haza New Yorkból. Büszkék vagyunk rátok. Emellett persze rengeteg koncert, fesztivál és egyéb érdekességek várnak. Személyes élményem közé tartozik a Boban Markovic Orkestar koncert. Szédületes volt több 100 emberrel együtt ugrálni a Duna parton.

4.Xántus János Állatkert

Ha van egy szabad délutánod, ugorj be ide, nem bánod meg. Rengeteg fajta, féle állattal találkozhatsz, az állatkertünk pedig folyamatosan bővül, fejlődik. Kicsiknek és nagyoknak egyaránt nyújt szép élményeket. Egy tanácsot azért jobb megfogadni, a majmoknak csak ételt adj, kicsit lopkodósak, főleg a napszemüveget csípik.

5. Rába Quelle Gyógy-, Termál- és Élményfürdő

Ez az a hely, ahol a medencékben biztos, hogy találsz valakit, legyen szó télről vagy akár nyárról. Rengeteg külföldi van manapság, de családos apák is imádják kihasználni a lehetőségeket és gyermekeikkel jót lubickolnak hétvégenként. Fiatal párok is ide menekülnek, ha kikapcsolódásra van szükségük.


network.hu

6. Egy kis barokk

Szerintem nem túlzok azzal az állításommal, hogy Magyarország egyik legszebb barokk belvárosa a miénk. A történelmi korokat idéző templomok, paloták, múzeumok, jellegzetes sarokerkélyek sétára invitálják a látogatót. A Baross úton büszke győriként vonulok végig. Szépségét egyedül a galambok hada árnyékolja be. A sétálóutcáról kis szűk sikátorok nyílnak, ahol nem csak boltokat, de kávézókat, teaházakat is találni. Ez egyfajta menekülési útvonalként is szolgál, persze csak a galambok elöl!

7. Látnivalók a városban

Ha vallásos vagy, ha nem, mindenképp érdemes megnézni a csodálatos Bazilikát. Sétálj egyet kedveseddel vagy családoddal a vár körül, főleg este csodálatos, kivilágítva. Széchenyi-tér Európa egyik legszebb tereként volt titulálva pár évvel ezelőtt. 2009-re felújították. Ha itt a jó idő megtelnek a padok fiatalokkal, és a közeli fagylaltozók is. Zsinagógánk neoromán stílusú, nyolcszög alapú épület, 1990 óta kulturális rendezvények helyszínéül szolgál. Persze ez csak egy kis ízelítő volt városunkból, nagyon sok szép hely van, ami a Te felfedezésedre vár!


network.hu

8. Sport

Ha sport, akkor kézilabda. Ha kézilabda, akkor ETO. Fociban nem is, de kézilabdában mi vagyunk a császárok. Vérbeli szurkoló minden győri lakos (még ha leplezni is próbálja).

9. A városhoz kapcsolható személyek:

· Jedlik Ányos bencés szerzetes világhírű találmányai mellett (például a dinamó) feltalálta a szódavizet és a gyártásához szükséges eszközöket. Így elsőnek készítette a (spriccert) "fröccsöt".

· Baross Gábor az országos közlekedés fejlesztése mellett Győr közlekedési, kereskedelmi érdekeinek előmozdítását is a szívén viselte, és a város égető közlekedési gondjainak megoldásával elősegítette az ipari város kialakulását a 19. század utolsó harmadában.

· Győrben született többek között Kovács Margit szobrász és Schöpf-Merei Ágost gyermekgyógyász.

· A győri bencés gimnáziumba járt Xántus János utazó, néprajzkutató.

· Itt végezte szolgálatát, s itt is ölték meg Boldog Apor Vilmos püspököt szovjet martalócok a 2. világháború végén, amikor a rábízott nők védelmére kelt.

· A legújabb kor művészetében Markó Iván táncművész neve kötődik a városhoz. Alapítója és egy évtizedig vezetője volt a méltán híres Győri Balettnek.

10. Testvérvárosaink:

Kevesen tudják ugyan, de Győrnek több külföldi testvérvárosa is van, amelyekkel azóta is ápoljuk jó viszonyunkat.


A rengeteg előny ellenére természetesen vannak hátrányai is Győrnek, de melyik városnak nincsenek? Például itt is ugyanúgy utánad füttyögnek a munkások, ha elmész egy építkezés mellett, Pizza hut helyett kínai bolt, olcó olcó. Sorra nyílnak meg a bevásárlóközpontok, ugyanazokkal a boltokkal és kínálattal. Összegezve szerintem azért ideális otthont nyújt bárki számára, ideje hát megbecsülnünk a várost, ahol élünk.

network.hu



Győr, Én így szeretlek!



Unger Adrienn

Egy csepp India


Horváth Veronika a győri Széchenyi István Egyetem Gazdálkodási és menedzsment szakos hallgatója Indiában „teljesített szolgálatot”.

Chandigarhban eltöltött öt hónap fantasztikus volt, rengeteg élménnyel, tapasztalattal és persze fájó szívvel tértem haza Magyarországra”

- Mikor határoztad el, hogy a kötelező szakmai gyakorlatot külföldön szeretnéd teljesíteni, megvalósítani?

Az egyetem második félévében csatlakoztam az AIESEC- hez, akkor már valamelyest tudatosult bennem, hogy egy idegen országot tűzök ki célul gyakorlatom helyszínéül. Az évek során rengeteg hasznos dolgot megtanultam szervezeten belül. Egyszerre fejlődtem szakmailag és személyesen, kulturálisan érzékenyebbé, felelősségteljessé és tudatosabbá váltam.

- Miért éppen India?

Kezdetben természetesen Európai országokon gondolkoztam, aztán elkezdtem böngészni az online-adatbázist, rá kellett jönnöm - ami tudom, kissé meglepően hangzik, hogy az Ázsiai országok sokkal több lehetőséget kínálnak. Ekkor már csak azt kellett eldöntetem, hogy India, Kína, Malajzia avagy Vietnám legyen a végső befutó, s végül India konkrétan Chandigarh nyert- itt találtam meg a számomra legkedvezőbb gyakorlati helyet! Valamint szerettem volna egy olyan fejlődő országban élni, amelynek a kultúrája teljesen különbözik Magyarországétól és Európáétól.

- Mikor jött el a „nagy nap”, hogyan készültél az utazásra?

Teljesen meg voltam rémülve az utazás előtt, szinte el sem hittem, hogy néhány nap és utazom. A „nagy nap” 2009. augusztus 26-án jött el. Szerencsés voltam, mivel odakint várt rám egy budapesti magyar lány, ez a tudat megnyugvást jelentett számomra.

- Milyen területen dolgoztál?

Egy Miracle Technologies nevű internetes cégnél dolgoztam, több külföldi gyakornokkal együtt, volt brazil, litván, sőt új-zélandi munkatársam is. Mindannyian marketing területen tevékenykedtünk, főként online-marketing, és közösségi média marketingen dolgoztunk.

Rendkívül élveztem, hiszen mind más-más országból jöttünk, más kultúrával, más értékekkel. Mindenkinek volt egyéni ötlete, elképzelése, ez tette érdekessé a munkánkat.

- Milyen az élet odakint, legnagyobb élményeid?

Furcsa volt a kulturális sokk-hatás, mikor megérkeztem mindenki megbámult és fényképeztek. Gazdasági szempontból sokkal olcsóbb, mint Magyarország. Ételeiket tekintve minden nagyon színes és fűszeres, rengeteg kőrit és chili-t hasznának ugyanakkor sok a vegetáriánus Indiában.

Legnagyobb élményem: amikor Dharamsalaba kirándultunk, ahol a Dalai Láma él, részt vettünk egy tanításon, de a személyes találkozás sajnos nem valósult meg.

Legfurcsább élményem az első kirándulásunkhoz fűződik, Shimlában sétáltunk, leállít minket egy ember, hogy ő szívesen megmutatja nekünk a várost, pár perc elteltével az úriember mélyen a szemembe nézett, s elkezdte mondani életem történéseit, ami meglepő, de igaz volt, nem közhelyes dolgokat mondott, hanem valós, megtörtént eseményeket. Döbbenetes volt!

- Tervezel további külföldi szakmai gyakorlatot?

Igen szeretnék más országokban is szerencsét próbálni, következő célkitűzésem Afrika. Legalább egy évet szeretnék kint tölteni, ugyanakkor az Indiában eltöltött öt hónap is fantasztikus volt, rengeteg élménnyel, tapasztalattal és persze fájó szívvel tértem haza Magyarországra!

Érdekességek:

- kiutazás előtt három hónappal védőoltás beadása kötelező ennek összege 30.000 Ft

- vízumigénylés Budapesten, mely egy hét alatt elkészül

- leggyakoribb közlekedési eszköz Indiában a Riksa, azaz motoros taxi : )

Jó tudni:

Természetesen egy hosszabb folyamat keretében valósulhat meg az utazás, ennek feltételei a következők. A hallgatóknak csatlakoznia kell az egyetemen működő AIESEC nemzetközi szervezethez, amely lehetőséget ad a világ 107 országában a felsőoktatásban tanuló hallgatóknak, hogy felfedezzék és fejlesszék a bennük rejlő képességeket, készségeket…

A programban résztvevők az őket érdeklő területen dolgozhatnak, melyek 4 csoportba sorolhatóak: management, oktatási, társadalomfejlesztési és mérnöki tevékenységek.

A jelentkezési lap kitöltése után következik a kiválasztás, vagyis az interjú, egy személyes elbeszélgetés, mely során főként a nyelvtudásra, a szakmai rátermettségre és a motivációra fektetik a hangsúlyt.

Amennyiben sikeres volt az interjú következhet a felkészítés-különböző tréningek, felkészítő anyagok, személyes és szakmai támogatás keretében.

Harmadik lépésként segítséget nyújtanak a pályázónak az online-állás adatbázis kezeléséhez, melyből kiválaszthatja a számára legmegfelelőbb ajánlatot.

Mindezek után következhet az utazás. Az AIESEC segítséget nyújt a vízum igénylésében, a fogadó ország AIESEC-s mentora pedig segít a szálláskeresésben, beilleszkedésben, illetve lehetőséget nyújtanak különböző kulturális és társadalmi eseményekben való részvételre.

Doncsecz Tímea

Netrandi, avagy a felgyorsult világ

Manapság már a szerelmes levelek ideje lejárt, ráadásul - valljuk be - az ember minél gyorsabban célt akar érni. Nagy szerencséjére itt van neki az Internet, és azon belül is a webes csevegés.

Az egyre gyorsuló világunkban gyorsabban szeretünk, és gyorsabban szeretnénk párt találni magunknak. Akár ideálisnak is nevezhető a férfiak számára, ugyanis kihagyható az udvarlás, meg a stresszes randik, ennek ellenére mégis illúzióromboló.



Ha tagja vagy valamelyik közösségi portálnak már csak egy „klikk” választ el, a hőn áhított partnertől. Lehet elítélni, de lehet mellette is érvelni.

A vágy a régi, csak a helyszín új. Nincs többé a zajos diszkó, vagy romantikus vacsora vagy éppen az odabújós mozizás. Mára már az Internet köti össze az embereket.

Bárhol is találd meg a párodat, ne feledd, ahogy mondani szokták a „külső megfog, a belső megtart”!

Varga Fruzsina

Szabó Gergely, a világjáró győri ruhatervező

Szabó Gergely, győri ruhatervező - akit már gyermekkora óta érdekelt a művészet és megmutatkozott tehetsége, körbe járt több országot és mindenhonnan merített inspirációt- adott nekünk riportot. Beszélgetésünk során mesélt életéről, arról hogy mit gondol a mai divatról, terveiről, sikereiről, hallássérültként nehézségeiről, végül pedig tanácsot adott a feltörekvő fiataloknak a pályaelkezdéséhez

Mindig divattervező akartál lenni vagy voltak más terveid?

Inkább ruhatervező, mint divattervező akartam lenni, a divattervező a trendeket akarja követni és új dolgokat akar alkotni, a ruhatervező a mai időpontban a mai trend alapján alkot ruhákat. Voltak más terveim, jó volt a kézügyességem, mindenképpen a művészpályára akartam jelentkezni. Az akkori Iparművészetire jártam.


Hol tanultál és kitől?

Győri Tánc és Képzőművészeti Egyetemre jártam, majd a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemre. Az iskolai évek alatt számos művésztől tanulhattam, akik tanáraim voltak.


Hol érezted magad a legjobban, tanulmányaid során?

Egyetemi évek alatt voltam a legboldogabb, akkor állandóan inspirált voltam és legfőképpen a tanáraim adták az ihletet.


Mióta vagy a szakmában?

Kiskorom óta érdekelt már a képzőművészet, mivel a családomban mindkét nagymamám szeretett varrni, de ezt a szakmát senki sem űzte. A ruhatervező szakmában pedig 2001 óta tevékenykedem rendszeresen.


Mi volt az első sikered?

Középiskolás koromban is értem már el sikereket, de az egyetemi évek alatt a diploma munkámmal arattam a legnagyobb sikert, apait anyait bele adtam és ebbe fektettem minden időmet . Összességében a legnagyobb sikeremet 2008-ban értem el, New Yorkban.


Ki vagy kik a kedvenc tervezőid, és milyen mértékben hatottak rád?

Vivienne Westwood, később Victor and Rolf. Akik szürreális terveik alapján nagyon közel állnak hozzám.


Honnan szerzel ihletet?

Az alap koncepció félévente változik, de lassan másfél éve Art Deco 1920-1930-as évek stílusát dolgozom fel.


A hétköznapi életre, vagy csak kifutókra szánt ruhákat készítesz?

Jelenleg hétköznapi ruhákat tervezek és készítek el, de ha adatik lehetőség akkor szívesen alkotok ruhákat a kifutóra is.


Mit szólsz a mai divathoz?

Mivel az egész világot érinti a gazdasági világválság, így minket is ruhatervezőket azonban vannak olyan tervezők akik nem fogják vissza magukat, mások pedig próbálnak szerényebb keretek között is ugyanolyan eredményességgel alkotni. Sajnos Magyarország elvan maradva, habár az első világháború előtt Budapest is a divat fővárosa volt.


Szerinted miért jönnek vissza a régi stílusok?

Szerintem az egyes tervezők legtöbbször a régi időkből merítenek ihletet.


Milyen színeket és anyagokat használsz munkád során?

Elsősorban fekete színeket használok, nagyon szeretem a szürkét, fehéret illetve a lilát. De az évszaknak megfelelően például idén nyáron kivit és narancssárgát használtam.

Az anyagokat illetően a természetes anyagokat kedvelem mint például a pamut télen az időjárásnak megfelelően természetesen vastagabb anyagokkal dolgozom.

Mekkora hangsúlyt fektetsz a kiegészítőkre?

Muszáj nagy hangsúlyt fektetni a kiegészítőkre, így én is készítek különböző táskákat, sálakat , kitűzőket, fülbevalókat, nyakláncokat, karkötőket.


A közeljövőben tervezel divatbemutatót itthon vagy külföldön?

A legutóbbi kollekciómat New Yorkban mutattam be, most pedig Győrben, mutatom be a kollekciómat az esküvői vásáron és márciusban a „Made in Hungary” című kiállítás sorozat keretében és ha kapok meghívást a Művészeti fesztiválon, amin tavaly is részt vettem. Jövő szeptemberben pedig visszatérek New Yorkba.


Vannak még olyan terveid amiket, még nem tudtál megvalósítani és mindenképp szeretnél?

Ha egy nap 30 vagy 40 órából állna, akkor sok mindent lehetne még megvalósítani. Terveim között szerepel, hogy szeretnék dokumentumfilmet forgatni, befejezni a könyvemet, és egy nagyobb üzletet nyitni.


Mennyi idődet köti le a tervezés?

A Galériám megnyitása óta, sajnos kevesebb időm marad a tervezésre, mint amennyit szeretnék.


Mivel töltöd legszívesebben a szabadidődet?

Kevés szabadidőm van, de akkor szeretek lazítani és utazni, főleg külföldre.


Melyek azok a feladatok és nehézségek amikkel ebben a szakmában megkell birkózni?

Nekem az a legnagyobb nehézségem, mivel hallássérült vagyok, hogy egy olyan kultúrában élek ahol mindenki használ telefont. Így, mindig figyelnem kell, a másik emberre, mások segítségével információkat gyűjteni hogy mi történik a divatvilágban.


Gondoltál már arra, hogy tovább add a tudásodat, és tanítanál-e divattervezést?

Mielőtt megnyitottam a galériát, szerettem volna kézműves foglalkozásokat tartani, de mivel nem marad semmi időm próbálok belevinni egy kis kultúrát a gyerekek „fülébe” főleg a hallás sérültekébe. Képzéseket tartanék nekik, hogy jobban kiszélesedjen előttük a lehetőségek Világa.


Mi kell ahhoz, hogy ebben a szakmában sikeres legyen valaki?

A saját útján az embernek egyedül lehetetlen, kell egy PR menedzser aki próbálja terjeszteni a híreket, kell egy fotós, haj, smink akik segítik megkeresni az összhangot a ruha és a helyszín között. Legyen a csapatban egy olyan személy, aki megtud szervezni egy divatbemutatót. A csapat munka a leglényegesebb, ha jó a csapat akkor biztos a sikert.


Kiből lehet ruhatervező?

Már kisgyermekként kialakul tehetségük, sokan rajzolnak hercegnőket szép báli ruhákban, azonban még nem tudnak kibontakozni a divatvilágában inkább a középiskolai években tudják magukat jobban kifejezni, amikor már tudnak forma terveket is készíteni például: széket, bútort. A középiskolai években már kiderül merre akarnak tovább tanulni. De tervezők elsősorban csak akkor lehetnek, ha érdekli őket, és van bennük szakmai tudás és képesek új ruhákat, formákat megtervezni.


Tudnál-e tanácsot adni nekik?

Magyarországon az emberek kicsit bizalmatlanok, a lényeg az hogy márkás legyen vagy olcsó. Ha itt valaki feltörekvő divattervező akar lenni, akkor bizonyítania kell, hogy nagyon jó. A jó tanácsom pedig az, hogy az első évek nehezek, de nem szabad feladni, informálni kell a Világot tehetségeikről.


Polgár Anna és Slick Nikolett